Számtalan változás a választás során

2014-01-19

Idén áprilisban országgyűlési választásra kerül sor Magyarországon. A 2010. évben megválasztott Országgyűlés ugyanakkor jelentősen módosította a választási szabályokat, így a korábbiakhoz képest számtalan szokatlan dolog vár a választópolgárokra. Írásunkban a legfontosabb változásokra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

2014-től jelentősen csökken az országgyűlési képviselők száma. Az eddigi 386 képviselő helyett az idei évtől 199 fő alkotja majd a Parlamentet. Közülük 106 fő (szemben az eddigi 176-tal) egyéni választókerületből, 93 fő országos listákról juthat be az Országgyűlésbe. A megyei pártlisták megszűnnek. Nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak, a 93 országos listáról bejutó képviselőből a 13 törvény által elismert nemzetiség a nemzetiségi listákról legfeljebb 1-1 kedvezményes mandátumot kaphat, a fennmaradó listás mandátumokra a képviselők a pártok országos listáiról és a - kedvezményes mandátumok kiosztása után a pártok listáival egy tekintet alá eső - nemzetiségi listákról juthatnak be az Országgyűlésbe.

Pártlistát az a szervezet állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen legalább huszonhét egyéni képviselőjelöltet állított, ehhez jelöltenként ötszáz ajánlás szükséges. Nemzetiségi listát a 13 elismert nemzetiség esetében az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, ehhez a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok egy százalékának, de legfeljebb ezerötszáz személy ajánlása szükséges.

A Magyarországon élő, szavazati joggal rendelkező személyek a lakcímük szerinti választókerület képviselőjelöltjeire, és egy párt országos listájára szavazhatnak. Amennyiben a választópolgár előzőleg a megfelelő nyomtatványon valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, ezt a névjegyzékben szerepeltetni kell, ekkor pedig pártlista helyett nemzetiségi listára voksolhat. Fontos dolog, hogy ebben az esetben pártlistát nem jelölhet meg, ilyen szavazólapot nem is kap. Azon nemzetiségek, melyek listát állítottak, külön szavazólapon szerepelnek, aki valamely nemzetiséghez tartozónak vallotta magát, az a saját nemzetiségének listáját tartalmazó szavazólapot kapja meg, s arra voksolhat. Amennyiben a választási eljárás során az adott nemzetiség nem állított listát, úgy az ilyen választópolgár automatikusan pártlistás szavazólapot kap a választás napján.

Hírportálunk múlt január elején számolt be arról, hogy a Nemzeti Választási Iroda megkezdte a nemzetiségi regisztrációs kérelemhez szükséges nyomtatványok kézbesítését.

Talán a leglátványosabb változtatás az, hogy idén először nem kétfordulós lesz a választás. Egyetlen fordulóban dől el valamennyi képviselői mandátum sorsa.

Az idei évben először a határokon túl élő magyar állampolgárok is beleszólhatnak a választási eredménybe, igaz, ők csak listára szavazhatnak, hisz ők magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. A külhoni magyarok levélben, vagy a külképviseleteken adhatják majd le szavazataikat, amennyiben előzetesen regisztráltak. A mai napig egyébként 114 508 külhoni magyar állampolgár regisztrált a választásra. A legtöbben, 51 944-en Románia területéről, 18 958-en Szerbiából. 851-en regisztráltak magyar állampolgárként a kettős állampolgárságot tiltó országokból, az ő védelmük érdekében a Nemzeti Választási Iroda ezen országokat nem nevesíti.

Az idei választáson elsőként a képviselőjelöltek ajánlási módja is megváltozik: már fentebb említettük, hogy az eddigi 750 helyett immár csak 500 ajánlás szükséges ahhoz, hogy valakiből képviselőjelölt legyen, ugyanakkor 2014-től az eddig megszokott választási értesítő és ajánlószelvény (közismert nevén a "kopogtatócédula") párosából utóbbit nem postázzák, helyette aláírásgyűjtő íven lehet a jelölteket ajánlani. Változás továbbá, hogy egy választópolgár nem csak egy, hanem akár több jelöltet is ajánlhat. A jelölő szervezeteknek a Helyi Választási Irodától felvett ívekkel tételesen, darabra pontosan kell elszámolniuk. Minden egyes elveszett, vagy más okból el nem számolt ív után a minimálbér felének megfelelő összeggel felelnek a pártok.

Megszűnik a kampánycsend intézménye is, csupán a választás napján, a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres körön belül lesz tilos kampánytevékenységet folytatni. Nem számít törvénytelennek mostantól a választók szervezett szállítása sem, csupán nyilvános felhívást nem szabad arról közzétenni. Autóbusszal azonban továbbra sem szabad a választókat szállítani.

Egyéni körzetben az a személy nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja.

A listás mandátumok kiosztása ezzel szemben megváltozott a korábbiakhoz képest. A kompenzációs listák szerepe éppen azt az aránytalanságot volt hivatott ellensúlyozni, hogy amennyiben egyéni körzetben az egyik jelölt több ezerből alig néhány szavazattal nyer ellenfeleivel szemben, akkor a vesztes jelöltek szavazóinak nem lenne képviseletük. A vesztes jelöltre adott szavazatok ugyanakkor a megyei kompenzációs listákra kerültek, így az egyéni körzet helyett ott eredményeztek a győzteshez képest természetesen kevesebb, de arányos számú mandátumot. (A régi rendszerben a listás szavazólapokon leadott szavazatok kerültek az országos listákra.)

Idén megszűnnek a megyei listák, így mind a listás szavazatok, mind a töredékszavazatok az országos listákra kerülnek, azonban töredékszavazatnak nem csak a vesztes jelöltre leadott szavazat számít, de a győztes jelöltre a másodikhoz képest leadott többlet-szavazat is. E rendszert többen a győztesek "túlkompenzálásának" minősítve élesen támadták.

Dunakeszi-Online

Hozzászólás

Eseménynaptár

h k s c p s v
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 

Címkék

Állásajánlatok

Tartalom megosztás